Út a piros cseresznyétől a marketingig

Út a piros cseresznyétől a marketingig

2016. 05. 19.

Vecsey Dalma, a harmadik pillére a programnak. Már 11 évesen cseresznyét árult a 71-es út mellett egy kis hokedlin, amelyen a mérlegen kimért kis dobozokban ott rejlett a hatalmas szemű, kemény húsú germensdorfi cseresznye. A cseresznyés-hokedlin pedig a felirat: „Schöne ungarische Kirsche” (szép magyar cseresznye). Egyszer csak egy német üzletember állt meg előtte, hogy vásároljon a gyümölcsből. A szimpatikus, mosolygós kislánynak a fizetségen kívül még reklámajándékokat is adott, egy logózott, sárga sapkát, tollat és apróságokat.

Dalma akkor még nem tudta, hogy mi is az a reklámajándék, de fejébe húzta a sárga céges sapkát és így árulta tovább a cseresznyét. Talán itt dőlt el a sorsa, hogy marketinges legyen, mert a reklámajándékok nagyon tetszettek neki. Fogalma sem volt még a gimnázium befejezése után sem, hogy mi is az a marketing. Akkori kishitűsége visszafogta attól, hogy jogot tanuljon, bár a magyar és a történelem volt a kedvence. A jogot a fentiek miatt elvettette és tudta, hogy nem akar bölcsész lenni, , ezért kizárásos alapon választotta a marketing szakot, bár Szentgálon, a szülőfalujában senki nem mondta, hogy mi is az.

Mai elmondása szerint: „A marketing minden és semmi - igazából sok esetben leginkább egy gyűjtőfogalom.” Munkája során látott jól és rosszul működő marketinget is. Ő azonban, mint az élet minden más területén is, arra törekszik, hogy szakemberként olyan munkát végezzen, amelynek van értelme és hasznos a vállalkozásoknak.

Ötévesen tanult meg írni és olvasni és több mint harminc évvel később még mindig ugyanolyan örömet okoz neki mindkettő. A marketing területén a szövegírás az egyik kedvence.

 „Mindig is szerettem írni, gyerekoromban meséket és történeteket írtam, általános iskolai magyar tanulmányaim és tanárom ebben még jobban megerősített. Tudtam, hogy nem leszek politikai újságíró, hiába áll közel hozzám, mivel az másfajta életmódot igényel, mint amit én elképzeltem magamnak. A bulvárnak sem szeretnék írni. Egy időben próbálkoztam vele, de az ötödik cikk után biztosan tudtam, hogy a celebek és sztorijaik nem nekem valók. Olyat szeretek írni, amiben van mondanivaló és értelme van.”

Dalmi életében így tanulmányai és kedvtelése miatt a marketing és a szövegírás kapott kiemelt szerepet.

Ehhez az idők múlásával a rendezvényszervezés került be harmadik főtevékenységként. Két gyerek édesanyjaként hamar kompetenciájává vált az a szervezési készség, amellyel a háztartás - gyerekek- munka hármasát koordinálta. A baráti körének, a szülői közösség eseményeinek szervezésében is részt vesz mindamellett, hogy vállalkozásában cégek családi napjait és hivatalos rendezvényeit is szervezi.

Három plusz egy tulajdonságot emel ki, hogy megmutassa nektek önmagát:

  • az optimizmusát, amelyet, ha élőben találkoztok vele érezni fogtok,
  • odaadását, amelyet a családja életében és minden egyes munkájában megjelenik,
  • beleérző képességét, amellyel ráérez más emberek helyzetére,
  • és törődését mások felé.

„Valamiféle feltöltő állomás vagyok”– mondta nekem és közben mosolyog.

De vajon van valami, ami őt is nyomasztja, valami, amin neki is dolgoznia kell? Amit el kell engednie az életében?

Gyorsan jön a tudatos válasz: „A piros pont gyűjtést”- hogy már nem kell mindenkinek, mindenkor megfelelnie, nem kell annak segítenie, aki csak panaszkodik, de saját maga nem tesz az élete jobbításáért.

Persze azonnal optimistán folytatja tovább, hogy ma hogyan is él: „Boldogan tudom megélni az életem minden területét, megtanultam értékelni a sok apró örömöt.”

Pár évvel ezelőtt egy női tréningen azt írta fel vízióként, hogy az eddigi tapasztalataival szeretne más nőknek segíteni a terveik megvalósításában. Ma pedig már a VIP NŐK oszlopos tagjaként lesz itt köztetek, veletek, a VIP Nők blogoldalán és találkozóin keresztül.

Miért vagy a csapat tagja, mit látsz a VIP NŐK-ben?

Hasznos segítséget tudunk nyújtani, úgy átadni az információt, hogy azonnal beépíthető legyen, ráadásul olyan kommunikációs csatornákon keresztül, hogy megmaradjon az interaktivitás. Itt egy igazi aktív közösség épül, egy segítségbank, nem pedig egy lyukas fazék, amelybe hiába öntjük a dolgokat.

Végül egy üzenet számotokra, vállalkozónőknek Dalmitól:

„Merjetek ugrani, hiszen nem légüres térbe ugratok bele! Nőként sokan félünk a változástól, mert megijeszt a bizonytalanság, hogy mi fog történni. Itt azonban sok-sok nő van együtt, egy közösség, akik már csinálják, és tényleg megkapják azt a védőhálót, amelyre szükségük van. Olyan ez, mint a légtornásznál: ott a derekán egy tartókötél és alatta a háló, de végigmennie egyedül kell és csak rajta áll, hogy lesz-e bátorsága átsétálni. Saját tapasztalatból tudom, milyen ez a folyamat és azt is, hogy mi nehezíti meg a döntéseinket. Én is átéltem ezeket, ezért tudok számotokra adni én is a VIP NŐK-ön keresztül.”