Blog

Előző blogbejegyzésben saját példámról írtam, hogy az életközépi válságot nem az 50. születésnapomon, hanem majdnem egy évvel később éltem meg, mikor is hónapokig nyomtam az ágyat. Nem kell semmi rémes betegségre gondolni, egyszerűen a test megkövetelte a többéves felújítós-hajtós munka után a pihenést. Már többször említettem, hogy Budapestről egy bakonyi zsákfaluba költöztünk és így 2014 óta már a házfelújítások örömeit és kihívásait élvezhettük, ennek eredményeképpen is a kényszerű pihenés és a boldog egész évben ünnepelt 50. szülinap után eljött a “feketeleves”.

Ígértem, hogy ez a bejegyzés a vízióról avagy az álmok megvalósulásának lehetőségéről szól. Egyre több különböző területekhez értő tanácsadó foglalkozik ma mára ezzel, sőt Amerikában már akár hétköznapi szinten is megjelenik, elsősorban a nők életében egy gyakorlatiasabb formában, amelyet visual board-nak neveznek.

Téli álom a gondoskodás magasabb foka testi szinten - A téli időszaknak nemcsak az állatvilág számára kellene a pihenésről szólnia, hanem számunkra is. Mit tehetünk ezért? Hogyan töltődjünk fel ebben az időszakban? Miért fontos ez? Mindenki számára, ez lenne az elsődleges feladat: a pihenés, a feltöltődés, annak érdekében, hogy a tavasz ébredésekor, majd új erővel és lendülettel induljon neki az élet feladatainak: otthon, a munkában és a vállalkozásban egyaránt.

Minden év elején, szinte mindenki beleveti magát a fogadalmakba és tervezésbe, csak egyetlen dolgot felejtünk el, hogy a decemberi évzárás, az ünnepek miatt felfordulás és sok stressz miatt a szervezetünk szinte a nyugalom, a csend, a pihenés után kiált. Lehe, hogy a januárt a rögtön rohanva mindent megcsinálok helyett egy picit még a pihenésre és feltöltődésre használnánk és csak kicsit később fogunk bele a tervezésbe, akkor jobban bírná mindenki az év ránkrótt terheit? Idén először az életemben előrehelyeztem a pihenést a tervezéssel szemben. Ebben segíthet neked is a Légy kedves önmagadhoz! blogsorozat is.

Nőként manapság mindannyian küzdünk azzal, hogy egyensúlyt teremtsünk a különböző szerepeink között. Egyszerre akarunk helytállni otthon és a munkahelyünkön, ápolni a kapcsolatainkat és megoldani a feladatainkat. De mikor gondolunk önmagunkra? Ráébredünk-e arra, hogy először saját magunkkal kell törődnünk, mert anélkül másokon sem tudunk segíteni? Hogy ha nem szeretjük önmagunkat, másokat sem tudunk jól szeretni? Nem tudjuk az életünket írányítani vagy a vállalkozásunkat vezetni?

Az elmúlt két év megbolygatta az egész világot - fizikailag, lelkileg és szellemileg egyaránt. A kiszámíthatatlan tényezővel találta szemben magát mindenki, főleg a vállalkozók. Ez az időszak arra sarkallt minket, hogy befejezzük a könyvet, amely elsősorban a vállalkozónői önbizalomról szól.